Geronimo Stilton

Drift autósport meghatározása 

A sportág maga nagyon hasonló a rally-hoz, azonban itt nem az idő és a sebesség számít, hanem a stílus és a kanyartechnika. A drift lényege, hogy az autó hátulját a túlkormányozottságból fakadó kitörésekor a kanyarban csúszásban kell tartani anélkül, hogy az autó megtapadjon. Ahhoz, hogy a csúszást minél tovább fenntartsuk, tökéletes kormányzásra és gázpedálkezelésre van szükség. A drift tehát kifejezetten a hátsó kerekes autók és azok pilótáinak művészete.

Történelem 

A drift gyökerét Japánban találhatjuk meg. Az 1960-as években itt rendezték meg először az akkoriban divatos, úgynevezett "touge" illegális hegyi versenyeket. A touge versenyzők vagy más nevükön a "Rolling Zoku"-k egyetlen célja, hogy minél rövidebb idő alatt teljesítsék a hegyi út két kijelölt pontja közötti távot. Néhányan közülük a jobb idő kedvéért a rallye-ból ellesett kanyarvételi technikákat alkalmazták, ebből nőtte ki magát később a drift. Maga a sportág az 1980-as évek utcai japán autóőrültek (underground street) körének köszönhető, akik hátsókerekes tuningolt autóikban rejlő lehetőségek kihasználását már nem tartották biztonságosnak a közutakon. Egy kisebb csoport épp ezért elhatározta, hogy versenypályán próbálja ki tudása legjavát. Számításuk bejött, mert számos fanatikus követte példájukat, így gyorsan kialakulhatott az amatőr drift. Ahhoz, hogy az új sportág nagy hódítása elkezdődjön Daijiro Inada (ejtsd: didzséró inádá) autófanatikus "D1 GP" látomására volt szükség. Az Option magazin és a Tokyo Auto Salon alapítója hitt abban, hogy a sportágban számos lehetőség rejlik még, és nem állhat meg ezen az amatőr szinten. Épp ezért felkereste jóbarátját Keiichi Tsuchiya-át (ejtsd: kejcsi cucsia) aki ebben az időben profi JGTC bajnok volt (Japan Grand Touring Car Championship.) A drift számára már nem volt ismeretlen, így közös erővel és a hírnév segítségével 2001-ben megalapítótták a profi drift ligát, azaz a D1 Grand Prix Series-t, mely jelenleg a világ legrangosabb bajnoksága. Európában a sportág 2004-ben bontogatta szárnyait főként Nagy Britániában és a Benelux térségben. A legtöbb nyugati ország a jó példát követve hasonló módon honosította meg az új őrületet kisebb-nagyobb sikerrel. Az Egyesült Királyságban még D1 futamokat is rendeztek 2006-ban, azonban az autósport rajongói kevés számmal látogatták a futamokat, így a szponzoroknak és a rendezvények szervezőinek sikertelennek bizonyult a D1 évad.

A sportág napjainkban 

A D1 Grand Prix a világ legnevesebb versenyzőit fogja össze, és Japánban jelenleg az egyik legnépszerűbb autós sportág. Futamokat főként Japánban és az Egyesült Államokban rendeznek, de Új-Zéland, Malajzia és Ausztrália is rendelkezik D1 rendezési joggal.

Európában a sportág jelenleg is feltörekvőben van és számos nemzetközi versenyen teszik próbára magukat a kontinens legjobb pilótái. Ilyen például az EDC (European Drift Championship), ProDrift Series, KoE (King of Europe), IDC (International Drift Chalenge), melyek közül utóbbi két sorozat különösen feltörekvőben van. 2006 és 2007-ben egyedül a King of Europe széria büszkélkedhetett azzal, hogy futamait Európa más-más országaiban rendezték. Főként a Magyar Drift Szövetségnek és a 2007-es magyarországi két EB futamnak köszönhetően a rendezvényeknek híre ment szerte Európában, ezáltal nívója jelentősen emelkedett és jövője biztosított. 2008-ban az ír ProDrift külön álló sorozatként elindította a ProDrift European Series-t, melynek futamai már nem csak Nagy Brittániában kerültek megrendezésre. Az eddigi legnagyobb nemzetek közötti drift sorozat a német IDC is hasonlóan cselekedett. Társrendező országként Magyarország is csatlakozott 2008-ban, így ezzel a sorozat előszőr lépett ki Németországból a magyar KakucsRing versenypályára! Az EDC sorozat is nyitott más ország felé (Lengyelország), azonban 2009-ben mind az EDC, mind pedig a ProDrift felhagyott a britt szigeten kívüli versenyrendezéssel és megmaradtak belterjes bajnokságoknak. A King of Europe megtartva lendületét 2008-ban már 9 futammal várta a versenyzőket (ebből kettő magyarországi rendezvény volt). Az érdeklődés a sorozat iránt jelentősen nőtt, mivel egyre több pilóta csatlakozik résztvevőként a bajnoksághoz és egyre több országban rendeznek már futamokat. A KoE sorozat egyik unikumának tekinthető futama minden évben a mára már hagyományt őrző augusztusi máriapócsi esti EB verseny.

Az aktív Európai drift nemzetek (szövetségek) cselekedetei, fejlődése jól mutatja, hogy hasonlóan a D1GP japán-USA 2009-es új együttműködéshez, remélhetőleg Európában is egységes érdekképviseleti szervezet (szövetség) fogja kézben tartani és irányítani a drift sportágat!

Bírálás

A drift bírálása hasonló a jégtáncéhoz, vagy a freestyle snowboardéhoz. Csakúgy, mint mindensportban, itt is vannak kritériumai a látványnak. A drift verseny kvalifikációból, és ennek eredménye alapján a legjobb 32/16 pilóta egyenes kieséses rendszerben történő küzdelméből áll. Bójákkal és más jól látható tárgyakkal jelölik a pálya (a pontozott szakasz) kezdetét és végét, a kanyarok külső és belső érintési pontjait, és a gyorsító szakaszt.

A pontozás szempontjai

A pontozás kritériumai a következők: 1. Ív 2. Sebesség 3. Szög 4. Összkép

Ív A versenyzőknek az ideális íven kell haladniuk a pályán. A versenyző pontszámát jelentősen rontja, ha nem követi az ideális ívet. Az ideális ív belső érintési, külső érintési, valamint terhelésváltási zónákból áll. A belső ívhez minél közelebb kell tenni az autó orrát, a külső ívet az autó hátsó lökhárítójával kell közelíteni, az átfordításnál pedig az autó irányváltását kell tökéletesen kivitelezni. A pontozásnál az számít, hogy a pilóta az érintési pontokhoz milyen közel tudja terelni az autó orrát, illetve hátsó lökhárítóját, illetve, hogy hogyan kivitelezi a terhelésváltást.

Nagyon fontos az ív támadásának módja, hogy milyen agresszíven indítja el a pilóta a kanyart. Ha nem elég jó a bemenetel, akkor a versenyző a drift során sűrűn korrigál.

Sebesség A sebességet az egész pontozott szakasz alatt meg kell tartani. A pontozás nagy százalékban a beérkezési sebességen múlik.

Szög Az autó keresztben haladásának szöge, amit a pontozott szakasz alatt végig meg kell tartani. Különösen fontos az első kanyar során bemutatott szög.

Összkép Az energia és a felfokozottság, amit a versenyző a futama alatt sugároz. Egy pilóta beérkezése és a produkciójának kezdete kihat az egész futamára.

Drift autó típusok 

A drift sportág feltétele a hátsókerék meghajtás. A legtöbb autó gyári állapota természetesen nem elegendő ahhoz, hogy komoly eredményeket lehessen elérni vele. Főként a futómű átalakítás és a könnyítések a legfontosabbak, de természetesen a motortuning sem elhanyagolható tényező az ütőképesség eléréséhez.

Így a számításba jöhető típusok a következők:

Japan és ameriakai modellek: Nissan 200SX S13 S14 S15 (Turbos változatok) Nissan Z33 Nissan 350Z Nissan Silvia Nissan 180SX, 240SX. 300ZX Nisssan Laurel Nissan Skyline R31,R32,R33,R34(ER34?s könnyű átalakítássa RWD lehet) Nissan Pintara Toyota Corolla AE86 Toyota Supra Toyota Crown Toyota Cressida Toyota Mark X Toyota MR2 Toyota MR-S Toyota Altezza (Lexus LS200) Toyota Corolla 1.3 GT-s (amennyiben a régi RWD hajtású) Mazda RX7 Mazda RX8 Mazda MX5 Mazda 929 HB/HC/HD Honda S2000 Honda NSX Mitsubishi Starion Ford Mustang Chevrolet Camaro Pontiac TransAm

Európai modellek: Ford Escort MKI/MKII Ford Sierra BMW 3x/5x széria Porsche Opel Commodore Opel Manta Opel Omega Lada Volvo 200/300/700 széria

forrás:wikipédia.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat